Nagy Zsuzsi – Pesti Arnold: Újjászületések

Színház az ország szélén.

Visszaemlékezésünk és írásunk kakukktojás, kilóg a sorból. A Színkör/Színház azon generációjához tartozunk, akik már nem ismerték Lajost. Személyesen. Viszont van egy Lajos mítosz, ami a képek, felvételek és legendás történetek segítségével elevenedett és formálódott bennem/bennünk az évek során.

Gyerekként kerültem az akkor egy éve Celldömölkön működő Sitkei Színkörhöz, akkor már Soltis Lajos Színházhoz. 10 éves voltam 2002-ben. Gyerekként nem sokat értettem abból a tragédiából, ami a Színkört érte. Viszont kíváncsi voltam és érdeklődő. 2003-ban láttam Lajos utolsó rendezését a Tótékat a II. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozón. Ugyanitt volt szerencsém megnézni Kresalek Gábor filmjét, a Bioszínészt. Így egészen fiatalon megismerkedhettem Soltis Lajos életével és munkásságával. Ezen eseményen történt egy revelatív erejű találkozás Lajos gondolataival, életfelfogásával, ars poeticájával:

"Nem bírálni jöttem, csak dohogni és jóra s szépre tanítani, s higgyétek el, hogy ezt csak szép szóval oktatva, játszani is engedve szeretném tenni.

Az, ha néha kinyílik a bácskai bugylibicska a zsebemben, csak azért van, mert nem volt gyerekszobám és úgy érzem, hogy ennyivel tartozom a közegnek, amely megbízik bennem, a tudásomban, tisztaságomban és hogy nem csaphatok be senkit sem, és a mesterségem, a filozófiám, az etikám is arra kötelez, hogy a szelídítés eszméje szerint éljek, alkossak és tanítsak.

Éppen ezért, a jót igenis dicsérni kell, követendő példaként említeni, a kevésbé jóra pedig felhívni a figyelmet, nem engedve azt, hogy esetleg követendő példává váljon. A rosszat pedig irtani kell!"

Nagyon megfogott. Nem is értettem belőle mindent, de úgy éltem meg, hogy van egy személyes kapcsolódási pontom, ami Lajoshoz, a színházunk névadójához kötődik és ez nekem nagyon tetszett, jó érzéssel töltött el. Zsebre tettem és a Találkozó ideje alatt próbáltam megtanulni, több-kevesebb sikerrel. Majd jó időre elfeledtem. Pontosabban nem a felszínen, hanem a tudat alatt munkálkodott és formálódott bennem. Abban is biztos vagyok, hogy mindezzel nem vagyok egyedül. A sors különös fintora, hogy ha az a tragikus baleset nem történik meg, akkor minden bizonnyal nem lennék 18 esztendeje a társulat tagja. Annak a közösségnek, melynek szinte mindent köszönhetek és amely nagyon sokunk életének meghatározó tényezője.

10 évvel ezelőtt rendeztük meg az I. Soltis Lajos Emlékkonferenciát. Célunk volt a kétnapos eseménnyel, hogy színházunk névadójának emlékét megőrizzük, munkásságát megismertessük. Az esemény szakmai konzulense Dr. Sirató Ildikó, moderátora pedig Solténszky Tibor volt. A konferenciáról készült videófelvétel elérhető a színház archívumában, a teljes anyag közel 8 órát ölel fel. Az első napon képek, plakátok, használati tárgyak és szövegkönyvek segítségével árnyaltuk Lajos életrajzát. Kerekasztal-beszélgetéssel felelevenítettük a legendás történeteket, anekdotákat és főzéseket. A napot Kresalek Gábor Bioszínész című posztumusz életrajzi filmjével és a legendás újvidéki Harag György rendezésekkel zártuk. A második napon két szimpóziummal folytattuk, ahol egykori Soltis tanítványok elevenítették fel Lajos oktatói, nevelői munkásságát. Ezt követően Nánay István színikritikus átfogó és rendkívül tartalmas előadásában megrajzolta Lajos pályaívét, majd a konferenciát a Tanyaszínház történetének feldolgozásával zártuk.

Nagy Gábor az eseményt összegző zárszavában említette, hogy „jó lenne mindezt leírva látni”. Akkor erre nem volt lehetőségünk. 10 év távlatából bízom benne, hogy a hiányosságunkat sikerül pótolni.

A továbbiakban Nagy Zsuzsival közösen a Soltis Lajos Színház celldömölki történetét dolgozzuk fel. Zsuzsi az első 15 év történéseit és eseményeit mutatja be, jómagam pedig az utolsó 5 esztendőről írok egy rövid összefoglalót. A Soltis Lajos Színház, jogelőd Sitkei Színkör története kimeríthetetlen, rengeteg anekdota szól róla, sokan próbálták már leírni, megfigyelni. Sok személyes és közösségi élmény forrása, a független színházi szféra meghatározó jelenlevője. Egy élő közösség, egy műhely Celldömölkön.

Sitke, az ezer lelket számláló vas megyei falu rock-fesztiváljáról és csonka tornyú kápolnájáról ismert talán országosan. Sitkéről még egy dolgot mindenképpen érdemes megjegyezni – festői szépsége és jó elhelyezkedése mellett: itt kezdődik a Sitkei Színkör, a későbbi Soltis Lajos Színház története 1980-ban.

Valahogy így: Fel kéne lendíteni a falu kulturális életét. – mondja a helyi KISZ. Nagy Gábor ötlete, hogy legyen színjátszó kör. A falu pedagógusai nem vállalják a feladatot. Nagy Gábor a sitkei születésű, a MÁV szombathelyi osztószertár főnökségének humánérdeklődésű dolgozója viszont társadalmi munkában vállalja a Színkör vezetését.

A falu és a környék gyerekei kedvet kapnak a színjátszáshoz. A Színkör székhelye a sitkei művelődési ház lesz. A Sitkei Színkör működését már a kezdetekkor sem nézi mindenki jó szemmel. A művelődési házat fűtetlenül bocsájtják rendelkezésükre, rászerveznek előadásaikra. Nagy Gábor úgy dönt, hogy elköltöznek Sárvárra. Hamar kiderül, hogy oda sem kellenek „kis-Latinovitsok”. Vissza kell menni Sitkére, ahol aztán egyre többen csatlakoznak hozzájuk. A 14 év alattiakból új csoportot lehet alakítani, kéttagozatos lett a Színkör: felnőtt és gyerek. „Ki kellett mondani: a csoport már nem „szabadidős” társaság, hanem színpadi művek létrehozója és a közönség előtt rendszeresen fellépő színjátszó együttes.” 1987-ben 26 előadást tartottak. A „Harmadik csoport” olyan fiatalokból jött létre, akik a KISZ programjainak megszűnése miatt, új helyüket keresték. A „falu rémei” a művelődési házban találtak menedékre. Sokan csatlakoztak, mások elmentek, a fiúk bevonultak, a lányok férjhez mentek. Folyamatosan cserélődő tagokkal, de a Színkör működött.

Tíz év alatt a műkedvelő csapatból közösség lett és társadalmi intézmény. 1989-ben bejegyzett egyesület lett a Sitkei Színkör. Voltak tagok, akik minden szabadidejüket a Színkörrel töltötték, így állandósultak. Ihász Csilla és Ó. Kovács Tímea, Ódor Öcsi, Bősze Attila, Bruckner Anita, Bruckner Roland, P. Mórocz Zsuzska és még sokan. Segítettek az adminisztrációban, játszottak, próbáltak, ha kellett, tanítottak. A társulat színészei foglalkoztak a gyerekekkel.

Színjátszó fesztiválokon ismerkedtek meg Kinszki Judittal, Solténszky Tiborral és többek között Soltis Lajossal. 1997 nyarán a társulat egy része műhelyfesztiválon vett részt, Bagon vásári komédiákkal. Soltis Lajos lett a sitkeiek mentora. Megmutatta nekik, hogyan érdemes a vásári komédiákat játszani: „Lajos mondta nekik, hogy ne fogják vissza magukat, ezek komédiák, itt lehet cigánykerekezni, tótágast állni, megengedhetünk magunknak egy kis pajzánságot, kicsit nagyobb pajzánságot, nagyon hamar belejöttek. (…) az egész átment egy óriási nagy játékba...” Hazaérve nagy örömmel újságolták Nagy Gábornak, hogy milyen fantasztikus emberrel találkoztak. Soltis Lajos, a vajdasági Tanyaszínház alapítója. A Tanyaszínház minden nyáron körbejárja a Vajdaságot, szekéren viszi a színházat mindenfelé. Gábor és Lajos összebarátkoztak. Lajos lett a Sitkei Színkör művészeti vezetője. 1997-ben A bor volt az első sitkei rendezése, az előadással a Színkör különdíjat kapott Kazincbarcikán.

Lajos nagyon szeretett Sitkére járni. Kollégáit és barátait is hívta, hogy jöjjenek és dolgozzanak a csapattal. Jöttek is: Katona Imre, Somogyi István, Bocsárdi László, Lengyel Pál, Pápai László. Lajos nyári tábort szervezett, megrendezte Sygne Szentek kútja című előadását, majd 2000-ben Örkény István Tóték című drámáját vitte színre a társulat felnőtt tagjaival.

2000. november 22-én Soltis Lajosnak Pécsett a Harmadik Színházban volt előadása, a Sitkei Színkör néhány tagja mesterükkel tartott. A hazafelé vezető úton éjszaka egy szembejövő autó beléjük rohant. Frontális karambol. Ők vétlenek voltak. A négy utasból hárman életüket vesztették. Figer Szabina, a Színkör színésznője, Kurucz László, a társulat meghatározó színésze és Soltis Lajos, a mester, a rendező eltávozott az élők sorából. Nagy Gábor ült még aznap éjjel az autóban, ő súlyos sérülésekkel bár, de túlélte a balesetet. Lábadozása a kórházban három hosszú hónapig tartott. A baleset másnapján a kultúrházban gyászoló társulathoz beviharzott a falu polgármestere és kiutasította őket a házból, mondván, nem lesz itt több bohóckodás. A felbőszült társulat úgy döntött, nem tudnak tovább Sitkén maradni. Egy emlékműsor keretében elbúcsúztak Sitkétől, elhunyt társaiktól. Folytatni kellett, új korszak indult, megszületett a Soltis Lajos Színház. A celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ örömmel befogadta a „sitkei színjátszókat”. A költözés nehéz volt, sokan úgy döntöttek, nem tartanak a társulattal, a falu csalódott volt. Celldömölkön új fiatalok csatlakoztak a társulathoz: középiskolások és fiatal felnőttek, akiket tanítani kellett. Színiiskola jött létre, melyhez csatlakozva a fiatalokat a színjátszás alapjaival ismertették meg a színészek. A barátságok nem szakadtak meg, a rendezők szívesen jöttek a csapathoz dolgozni. Somogyi Magyar Elektrát, majd Csongor és Tündét rendezett, Katona Imre A varázslatos gondolát, Székely Betlehemest.

„Történt az a bizonyos eset, hogy egy baleset következtében a csoport három tagja meghalt, és egy negyedik pedig komolyan megsérült. És ez akkor történt, amikor éppen a Magyar Elektrát akarták csinálni, sőt el is kezdték. Katona Imre hívott fel, hogy hát ez van és a csoport úgy döntött, hogy ők megpróbálják folytatni. Tehát ők eldöntötték, hogy nem hagyják abba. Éreztem, hogy ez kihívás. (…) Rögtön igent mondtam, idejöttem és hát átmentünk akkor ezen a helyzeten. Tehát azt kell mondanom, hogy tudtam segíteni a csoportnak újjászületni.” Ecsedi Erzsébet, Solténszky Tibor társulati taggá váltak, Pápai László, Kinszki Judit, később Michael Mehlmann és Herczeg Tamás tanítottak a színiiskolában. A pályázati rendszernek köszönhetően munkahellyé vált a Színház. Fel lehetett venni színészeket, akik amellett, hogy játszanak; pakolnak, gépelnek, vezetnek, bérletet szerveznek. Az előadások sok meghívást kaptak, a Soltis Lajos Alternatív Színház ismert lett a szférában és a környéken. Nóti Károly: Legyen a férjem című darabjával, Ecsedi Erzsébet rendezésében folyamatos teltházat produkálnak Celldömölkön. A társulat Herczeg a Tamás vezetésével 2004-ben Weöres Sándor Szkíták című drámatöredékével kezdett foglalkozni. A létrejött előadás, a „…majd mély csönd leng” kijutott a kísérleti színházak világfesztiváljára Kairóba. Az első celldömölki generáció csúcsokat döntögetve, és a lehetőségeket kitágítva hagyományozta ránk a színházat.

2006-ra Nagy Gábornak két állandó segítője maradt: B. Péter Pál és Bruckner Roland. Új társulatot kellett szervezni, főként középiskolásokból. A színistúdió vezetője B. Péter Pál lett. Deák Varga Rita, Csetneki Gábor, Katona Imre, Somogyi István, Kelemen Márta, Formanek Csaba, Bocsárdi László, Ecsedi Erzsébet, Szabó Attila, Pilnay Ildikó tanítottak és mi színistúdiósok tanultunk. Egyszerre végeztük a stúdiót és játszottunk előadásokban. A bérletesek száma növekedett, a sikeres előadás viszont még váratott magára. A három éves stúdió vizsgáján, közös tréningmunka után mutattuk be az Álomevők című darabot, 2009-ben. Az előadást Deák Varga Rita rendezte. Rita így emlékszik vissza a próbaidőszakra: „Az egyéves munka során arra törekedtem, részben pedagógiai, részben alkotói szempontból, hogy a csoport minden tagja egyenlő esélyekkel vegyen/vehessen részt a munkában, s mindenki keresgéljen a saját személyiségében (tudott/ismert, vagy még rejtett területeken). Ehhez arra volt szükség, hogy a csoportdinamika, a csoport aktuális szerkezete mozgásba lendüljön. Segíteni szerettem volna kicsit lebontani a már létező "hierarchiát" - ami egy csoporton belül óhatatlanul megjelenik - s egy friss megvilágításba helyezni. Ezért ugyanazt a feladatot adtam ki újabb és újabb leosztásokkal. Így folyamatos visszajelzést kaptam és kaphatott a csoport, a közösség is. Arról, hogy ki kivel tud, akar együtt dolgozni, kivel képes mélyebb rétegek felé mozdulni. Ki kit tud meglepni, s ezzel új területeket megnyitni, ki hogyan engedi érvényesülni az aktuális kiscsoport tagjait, hol vannak elakadások, gátak (belső vagy személyfüggő), mikor jelennek meg korábbi rögzült minták, mivel és hogyan lehet ezeket kibillenteni, tovább lendíteni... A darab végül ezekre a tapasztalatokra és az ezúton megszülető etűdökre támaszkodva épült fel. Ez a megközelítés tette lehetővé, hogy a résztvevőkből kiindulva olyan etűdök születhessenek, amelyek a személyesség erejét, magasabb koncentrációs, „játék-tudásbeli” szintek elérését, folyamatos mozgásbeli fejlődést biztosítottak. Így a fejlődés egyéni és csoportszinten is folyamatos volt, direkt vagy indirekt módon. Fontosnak tartottam egy mintát adni a közösségi munkáról, ami nem csupán az adott darab készítésére szolgál, de a későbbiekben, a következő munkákban is segítségül szolgálhat.”

A 2010-ben 30 éves Soltis Lajos Színház a jubileumi évadban számos fesztivál díj mellett meghívást kap az amatőr színházak világszervezete, az AITA/IATA által szervezett világfesztiválra, Norvégiába. A 2011-es utazás költségeit meghívóink állták. Az Álomevők c. mozgásszínházi előadásunk volt a több mint 10 napos fesztivál nyitóelőadása. Óriási sikert aratott a különböző országból érkező nézők között. Az évadban elkészült a Dzsungel könyve és Katona rendezésében A végzetes szerelem játéka, majd Camus-től Az igazak c. dráma.

A sikerek közepette B. Péter Pál, a Színház művészeti vezetője így nyilatkozik a Soltis 30 című dokumentumfilmben: „(…) a világ és aztán ennek a közepén a mi kis színházunk most tényleg egy olyan imbolygó tengeren van, hogy nem tudjuk, milyen szárazföldön kötünk ki. Azt tudjuk, hogy nagyon jó hajónk van. Mehetünk vele akármerre, nem kell félni nagyon. Mehetünk bármelyik irányba, mikor kikötünk, akkor nem azért kell kikötnünk, mert lék van és kénytelenek vagyunk, hanem azért, mert megtetszett az a partszakasz.”

A továbbtanulások, költözések miatt a társulat egy része ismét kicserélődött, új előadást kellett készíteni. Benkő Ágnes budapesti mozgástanár, színész- és drámapedagógussal kezdtünk el dolgozni.

Szeptembertől intenzív akrobatikus-kontakttréningbe kezdtünk, ami 2012 áprilisában zárult a Menedék / Asylium című előadás bemutatásával. A társulat tagjai vendégszerepeket kaptak Sopronban, Budapesten. A pápai Teleszterion Színházi Műhellyel közösen hoztuk létre a Bűn és bűnhődést. Az előadást Komáromi Sándor rendezte. Közben a színistúdió vezetését elvállalta Benkő Ágnes, aki a KIMI-ben szerzett tapasztalatai alapján új színt vitt a képzésbe.

2014 elején a társulat hét színésze drámapedagógus lett. A társulat előtt ezzel óriási lehetőség és új irány nyílt a drámaórák és a tantermi színházi előadások világával. Az első előadás, a Varjak, a Kerekasztal Színházi Nevelési központtal koprodukcióban jött létre, rendezője Kaposi László. Az előadást nevelőintézetekben élő gyerekeknek készítettük. 2014 nyarán a Woyzecket már az újabban végzett stúdiósokkal kiegészülve hoztuk létre és Nagy Péter István rendezte

2015 tavaszán óriási sikerrel mutattuk Rejtő Jenő Úrilány szobát keres című előadását. A produkció két évadon keresztül teltházzal futott Celldömölkön, s végképp megerősítette celldömölki integrációinkat. Kialakult törzsközönségünk, melynek összetétele nem csak Celldömölköt és a celldömölki járást jelöli. Rendszeres és visszatérő nézőink vannak Szombathelyről, Sárvárról, Pápáról és Zalaegerszegről is. Eközben sikerült állandó játszóhelyre találnunk Budapesten is. A MU Színházban minden évadban legalább egy budapesti bemutatót és legalább 5 előadást tudunk tartani.

Az Álomevőknél korábban használt receptet próbáltuk tovább csiszolni. A stúdióban pallérozódó fiatalok fokozatos beépítését követendő és egyetlen járható lehetőségnek gondoltuk. A vidékiségünkből adódó korlátozott lehetőségeinket sokáig nem tudtuk meghaladni. A társulat meghatározó tagjai közül pedig többen felvételt nyertek valamely művészeti egyetemre. Pilnay Sára és Kazári András a Kaposvári Egyetem színművész szakán végeztek Kocsis Pál és Eperjes Károly osztályában. Ecsedi Csenge, Sipos László Márk és Nagy Péter István pedig a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen folytatnak, illetve folytattak tanulmányokat.

2016 nyarán újabb hatalmas kihívás következett. Benkő Ágnes és B. Péter Pál úgy döntöttek, hogy külföldön folytatják közös életüket. A társulat művészeti vezetőjét, vezető színészét és színésznőjét és adminisztrációs munkatársait pótolni embert próbáló feladat volt. A 2016/2017-es évadban mutattuk be a Vaknyugat és a Hantocska című előadásainkat. A Vaknyugat 3 évadon keresztül repertoáron volt és sikerrel szerepelt az oroszországi Perm városában kétévente megrendezett Nemzetközi Martin Mcdonagh Fesztiválon 2018-ban. A Hantocska című előadásunkkal pedig a színház történetében először szerepeltünk a Színházi Kritikusok Céhének legjobb mese előadásai között.

A tudatos, szisztematikus építkezés és a kibővült anyagi lehetőségek stabilizálták a színház működését. A közel 10 esztendeje konzisztens előadás- és nézőszámokat tartani tudjuk, ami a gyakorlatban évi közel 150 előadást és 20 ezer nézőt jelent. A túlélés, létfenntartás és a nehezen tervezhetőség okozta nehézségeken úrrá tudtunk lenni.

2016-ban csatlakoztunk a pécsi Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskolához. Kihelyezett telephelyként 2017-től dinamikusan növekedett a stúdióban tanuló gyermeklétszám és újabb két társulati tagunk szerzett drámapedagógiai képesítést. Ugyanebben az esztendőben mutattunk be két újabb sikerdarabot, a Szentivánéji álom és A cigány előadásainkat. Jelen sorok írásakor mindkét produkció túl van a 30-ik előadáson és továbbra is repertoáron szerepel. 2018-ban Nagy Zsuzsi rendezésében került színpadra a Mindentlátó királylány, mely ezt is túlszárnyalta, több mint 50 alkalommal játszhattuk szerte a Kárpát-medencében.

Koprodukciós partnereinkkel új szinergiákat sikerült felszínre hoznunk. Hozzánk közelálló, hasonlóan működő és gondolkodó együttesekkel (KB35 Inárcs, Trainingspot Társulat, Kőszegi Várszínház, Szentendrei Teátrum) sikerült az elmúlt két esztendőben színpadra állítani a Liliomfi, a Jancsi és Juliska, a Cinóber hadművelet, a 3 nővér és a Janka ágya című produkcióinkat.

A járványhelyzet alaposan felborította a 40 esztendős jubileumi programsorozatunkat, elképzeléseinket és működésünket. Több mint 50 előadásunk és 4 meseturnénk maradt el. Szerencsére meg tudtuk tartani a XVIII. Színészek és Színházbarátok Bálját, a 3. Soltis Gyerekszínjátszó Tábort, a 22. Soltis Tábort és 11. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozót. Központi kormányzati forrásból sikerült felújítanunk fűtési rendszerünket, nézőterünket. Megújulhatott a közönségfogadó terünk is. A közönség és a közösség igényeit, kényelmét maximálisan kiszolgáló teret sikerült kialakítanunk. A nyáron bemutattuk a Janka ágya című tárgyanimációs produkciónkat. Ősszel pedig két bemutatót sikerült megtartanunk a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfit és a Dudás Károly azonos című regénye alapján készült Ketrecbált.

Itt tart most a 40 éves Soltis Lajos Színház.

Egy óvatos kezdeményezésből nőtte ki magát ez a részben önkéntesekből álló egyesület, mely a művészeti munka mellett színiiskolát működtet, fesztiválokat, tréningeket, turnékat szervez, táborokat rendez. Meseelőadásaiból gyerekbérletet szervez. Tanít, nevel, oktat. Pályázatokból és önerőből tartja fenn magát. Mindez rengeteg adminisztrációval, művészeti és műszaki feladattal jár. Az utóbbi években e feladatok és terhek többszörösére emelkedtek. A Színház jelenleg hat állandó munkatárssal, két részmunkaidős munkatárssal és öt kulturális közfoglalkoztatottal dolgozik. Szülők, barátok, ismerősök kapcsolódnak a mindennapi munkába és segítenek, ahol csak tudnak

Nekik, a celldömölki önkormányzatnak és a központi pályázati forrásoknak köszönhető, hogy a volt városi mozi épülete most színházként működik, kívülről és belülről teljesen felújítva és megszépítve.

Különös természeti képződmény a Soltis Lajos Színház és annak társulata, vezetőjével Nagy Gáborral együtt. Bizonyosság sok kételyre. Igen, ezt meg lehet csinálni! Az összefogás nagy erőket mozdíthat meg, csak legyen miben hinni!


  Felhasznált irodalom:

Soltis 30. (dokumentumfilm) Rendezte: RÁKOS Blanka-NAGY Péter István. 2010. NAGY, Gábor. Egy alternatív színház működése az ezredfordulón - A Soltis Lajos Színház története. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, 2006.

NAGY, Zsuzsanna Mária. Szellemidézés – A Soltis Lajos Színház vizsgálata kívülről és belülről. Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem, Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar,

Ó. KOVÁCS, Tímea. Találkozás – a Sitkei Színkör és Soltis Lajos. 2009. 07 30. [online] http://www.szin-jatekos.hu/jatekos/mult/talalkozas-%E2%80%93-a-sitkei-szinkor-es-soltis-lajos.html [hozzáférés dátuma: 2014. 03 28].
RÁKOS, Blanka. Alternatív energia - A Soltis Lajos Színház közösségi szerveződése. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2010.

Vissza...